mondd,
mit ér a boldogság, ha érte, soha, kínok közt nem szenvedtél,
s
mit ér az igaz szerelem, ha reménytelenül, megalázottan eddig még
nem szerettél.
mondd,
mit ér az izzó vágy, ha nem kellett féken tartanod még soha,
s
mit ér az élet szépsége, ha eddig nem volt veled még kegyetlen,
vad és mostoha.
mondd,
mit ér a sok öröm, ha bánat még nem érintette meg soha a
lelkedet,
s
mit ér a meleg érintés, ha zord tél hidege még nem fagyasztotta
le soha a szívedet.
mondd,
mit ér a forró csók, ha ajkad örökké friss harmatcsepptől
nedves,
s
mit ér a gyarló életünk, ha nem lehet ott velünk az, aki
szívünknek oly kedves.
mondd,
mit ér…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése