Bohóc vagyok

egy bohóc vagyok... az élet cirkuszában...

kinek lelke sír, de vidám arcán mindig ott a mosoly.

s ki hűen halad a sors nyomdokában,

kiáll a porondra, nevettet, miközben szíve komoly.

egy bohóc, akin mindenki csak kacag...

kinek szeme üres, mert könnyeit már régen elsiratta,

lelkében már nem bont szárnyat harag,

s a végzet mérgezett almáját ő örömmel fogadja.

egy bohóc, akit kinevetnek folyton...

bántják, s zúzzák lelkét, pedig csak egy törékeny, kis virág.

egy vándor, ki már sosem talál otthont,

csak ballag, kiáll a porondra és nevettet tovább...