Démonok és angyalok

a pirkadat vörös tüzében fortyognak bennem démonok fűtötte vágyaim.

lassan feltörnek a bujaság mocskában fetrengő felajzott, titkos álmaim...

elkárhozott romlottságom ördöge csak bánatot, fájdalmat és szenvedést okoz,

s vadul tomboló szenvedély tépi szét lelkemet, mely maga a megtestesült gonosz.

gyűlölet övezi utamat, amelyen kísértenek a múlt valótlan árnyai,

de amint rád tekintek bűnös szemeimmel, kibomlanak szerelmed vakító angyalszárnyai.

átölelsz... magába fon izgató tested melege, s egy mennyekig kísérő vakító fény,

egy csodás bűnbeesés magasztos terhe, amely egyszerre földi vétek és égi tünemény...

borzongás jár át... a csontokig. mikor a gyönyörnek mámora verejték cseppekben ég,

ajkaid varázsa megérint, s vad villámaiban dühöng majd értünk a nappal és az éj.

eggyé leszünk... démonok és angyalok. megtör a kísértés... lassan életem leteszem eléd,

mert bízom, hogy átadod angyali lényeged morzsáját és én majd, az ördögöt bújtatom beléd...