Vagyok, aki vagyok

vagyok, aki vagyok... egy elveszett vándor,

ki a semmi felett egy kötélen táncol.

ki útjának végét sűrű ködben látja,

és már más szemmel néz a romlott világra...

vagyok, aki vagyok... egy összetört zongora,

aki talán soha nem lesz felhangolva.

kinek rekedt hangját, nem kapják fel szelek,

így hát halkan, csendben, magam énekelek...

vagyok, aki vagyok... bölcs, őrült, nyomorult?

talán kicsit mindből, ki az életből okult.

ki boldog volt, szenvedett, keresett és talált,

szereti az élet és nem féli a halált.

vagyok aki vagyok... egy bohóc aki nevet,

ki az ellenségnek nyújt segítő kezet,

ki embert lát mindenkiben, ki szereti, s bántja,

kinek ez a világ lett a legjobb barátja...

vagyok, aki vagyok... nem is lehetnék más.

csak egy égből szökkent élő, torz látomás.

ki idő végtelenjén virágként elhervad,

de míg szükség van rá, addig nyílva marad...