Mesterember balladája



a versben előforduló szakkifejezésekért, az az a szakzsargon használatáért az olvasók türelmét és megértését megköszönjük...

na, ez most itt hever... előttem... szanaszét.
mert, ugye megbuheráltam tegnap ezt az izét.
megpróbáltam kiszedni belőle azt a kis micsodát,
s felfordítottam vele az egész konyhát és szobát.

előbb a hogyshíjják ugrott ki, onnan, a helyiről,
s azután elpattant az a szögletes nyavaja a belsejiből.
azt hittem akkor, hirtelen, szét megy tőle az agyam,
s mérgemben kitéptem azt a megmaradt két szál hajam.

ahogy ott bütyköltem, lám, széthullott az egész.
átkoztam, hogy enné meg a gurgula és a zöld penész!
s mikor belerúgtam, hát nem szétdurrant az a valami!
s elugrott az a... nem is akarok róla többet hallani.

amint ott birizgáltam, eltört benne az a kerek kis kütyü.
pedig jól meghongyákoltam, hiszen nem vagyok egy gyügyü.
ráadásul még elrepedt ott legfelül a teteje,
s akkor láttam, hogy ennek hiányzik a feneke!

na, de akkor már zeuszi szikrákat vetett a szemem,
s a négy liter sörtől, kicsit reszketett is a kezem.
vettem a nyenyerét, azt a bazijó nehezet
és feladtam vele neki az utolsó kenetet...

na, azóta itt hever... előttem... szanaszét...
kivertem belőle már minden apró bizgerét...
szerintem ezt többé már össze nem rakom...
inkább veszek egy újat, holnap az ócska piacon...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése