Mikulás

Szakálla kócos volt akár csak a kender,

Kedvesen mosolygó, kicsiny öregember.

Puttonya teli volt fáradt, görnyedt hátán,

Mégis szélként suhant, szép rénszarvas szánján.

Nagy, piros palástja villant tetők felett,

Várta közeledtét sok izgatott gyermek.

Ajándékot rakott csillogó csizmákba,

Nemes tetteiért az Isten megáldja!