meg
sem született... mert nem születhetett...
pallosként lebegett a bánat tüneményes lelke felett.
... mert őrülten szeretett...
pallosként lebegett a bánat tüneményes lelke felett.
... mert őrülten szeretett...
átadta
volna egész létét, életét,
vagyonát, egészségét, érzelmekkel teli szívét.
... sorsának értékét, végzetét...
nem segített rajta sem hit, sem fohász,
élete boldogtalan lett, mint poklokban fortyogó gyász.
... mit tehetetlensége megaláz...
hol maradsz álom? gyakran kérdezi.
és egyszerű vágyát Istentől hiába kérleli.
... de mindennap reménnyel keresi...
anyák vidám, mosolygó arcát kémleli,
amint létének értelmét örömmel ölelve élvezi.
... miközben fájdalmát senki sem értheti...
vagyonát, egészségét, érzelmekkel teli szívét.
... sorsának értékét, végzetét...
nem segített rajta sem hit, sem fohász,
élete boldogtalan lett, mint poklokban fortyogó gyász.
... mit tehetetlensége megaláz...
hol maradsz álom? gyakran kérdezi.
és egyszerű vágyát Istentől hiába kérleli.
... de mindennap reménnyel keresi...
anyák vidám, mosolygó arcát kémleli,
amint létének értelmét örömmel ölelve élvezi.
... miközben fájdalmát senki sem értheti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése