Meg sem született




meg sem született... mert nem születhetett...
pallosként lebegett a bánat tüneményes lelke felett.
... mert őrülten szeretett...
átadta volna egész létét, életét,
vagyonát, egészségét, érzelmekkel teli szívét.
... sorsának értékét, végzetét...

nem segített rajta sem hit, sem fohász,
élete boldogtalan lett, mint poklokban fortyogó gyász.
... mit tehetetlensége megaláz...

hol maradsz álom? gyakran kérdezi.
és egyszerű vágyát Istentől hiába kérleli.
... de mindennap reménnyel keresi...

anyák vidám, mosolygó arcát kémleli,
amint létének értelmét örömmel ölelve élvezi.
... miközben fájdalmát senki sem értheti...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése